Amikor szóba jön egy velencei kiruccanás, az esetek nagy részében a következő mondatok hangzanak el: Nagy a tömeg, büdös van, kosz van, szemetesek az utcák, drága... Valószínűleg mindenki hallott (vagy átélt) már hasonló tapasztalatot a Serenissimáról. Ezzel a bejegyzésemmel szeretném az általános megítélést egy picit megváltoztatni. A következő sorokban (reményeim szerint) hasznos tanácsokkal látom el az oda készülő olvasókat. Ha csak egy párat megfogadnak, biztosan sokkal élvezhetőbb lesz az ott töltött idő. 

Vegyük észre hol vagyunk!

Velence nem csupán Európában, hanem az egész világon egyedülálló hely. Nincs még egy ilyen adottságokkal és történettel rendelkező város. Különösen szerencsésnek mondhatjuk magunkat hogy ilyen közel vagyunk hozzá és viszonylag könnyen meglátogathatjuk. Amikor a lábunk a talajt érinti akkor jusson eszünkbe, hogy mi munka van abban, hogy a mai napig ilyen állapotban van. Gondoljuk át azt is, hogy mennyi munka volt ezt megépíteni. Az egész város fa cölöpökön áll, melyek több mint 8 méter mélyre (a tengerfenék homokos és agyagos rétegeibe egyaránt) helyeztek bele. Akinek ez nem lenne elég kuriózum, észre kell vennünk azt is, hogy egy olyan helyen vagyunk, ahol szinte szó szerint, minden sarkon van látnivaló. Az ember nem győzi kapkodni a fejét, mintha minden szeglete egy utazási újság címlapja lenne. Hogy büdös van? Valóban van egy különleges illat, én a legjobban a tenger illataként tudnám jellemezni. A tengernek mindenhol van illata/szaga (kinek mi) itt természetesen a házak között sokkal koncentráltabban érezni mint egy nyílt területen. 

Vegyük észre a nehézségeket!

Velencében semmi sem egyszerű. Mivel minden fontos közlekedés a vízen történik így nem nehéz elképzelni, hogy mennyivel bonyolultabb megoldani a számunkra egyszerűnek tűnő dolgokat. Gondolok itt például a szemét szállításra is. Ezért amikor azt mondjuk "szemetes a város" gondoljunk bele a folyamatba (esetleg nézzük is végig).  Íme egy "egyszerű" csomagszállítás. A szennyes elvitele és a tiszta ágyneműhuzat, a törülközök érkezése a szállodánkba. Az árú érkezése a boltok polcaira.

Tűz esetén...Értjük már? Itt minden egyes szolgáltatást, terméket sokkal nagyobb energia megtermelni, eljuttatni a végcélba. 

Képzeljük magunkat a helyükbe!

A 2016-os évben egész Olaszországba 52,4 millió turista látogatott el. Ebből 10,5 millió látogató vágtatott át Velence utcáin csak az említett évben. Erre a célra ez a város mindössze 415 négyzetkilométert tud felajánlani. Igen, sok a turista. Mégis egy pillanatra el kell játszani a gondolattal, hogy ebben a helyzetben nem mi vagyunk a legnagyobb áldozat. Képzeljük csak el ha ott kellene élnünk. A napi nehézségekkel nem számolva (pedig elképzelni sem tudnánk, hogy hogyan közlekedik az ember akár egy pici babával minden egyes nap...), gondoljunk bele a helyiek hétköznapjaiba. Mekkora nehézség lehet minden egyes nap úgy felkelni, munkába járni, hogy meg kell küzdeni a turista áradattal, a hömpölygő tömeggel. Ezért ha ilyen szituációban vagyunk, próbáljuk megkönnyíteni a dolgukat és a legkevésbé a terhükre lenni, esetleges feszültségüket a helyén kezelni. Szomorú statisztika, hogy a város lakossága az elmúlt ötven év során 120 ezerről 60 ezer főre csökkent, és az őslakosok elvándorlása továbbra is zajlik. Ezen statisztika alapján könnyen lehet, hogy 2030-ra Velence teljesen elnéptelenedik. Pár évtized múlva már csak a turisták látogatják majd, mint egy nyitott múzeumot. 

Korán vegyük a nyakunkba a várost!

Amikor először volt szerencsém Velencébe látogatni, olyan (rutinos) útitársakkal mentem, akik már reggel felkeltek, hogy a város valódi arcát meglessék. Akkor még nem tudtam mire gondolnak, kissé morcosan, de velük tartottam. Ez volt az a döntés, amit soha életemben nem fogok megbánni, a mai napig az egyik legmeghatározóbb élmény volt, amikor reggel 8-kor a Rialtó-hídon (csak) hárman állunk és nézzük a Canal Grandét. Nézzük, ahogyan a helyiek munkába mennek, ahogyan a kávézók nyitnak, ahogyan az árut pakolják, ahogyan megisszák az első kávéjukat, ahogyan a gondolások "felveszik" a munkát. Egy szóval Velence igazi arcát láthattuk. Az az igazság, hogy miután az ember átélte ezt az élményt, soha többet nem a zsúfolt Velence fog az eszébe jutni, hanem ezek a pillanatok. Ha valaki nem az a korán kelő típus, megnyugodhat, ugyanis ez késő este is igaz a városra. Ha teszünk egy sétát este tíz óra után a San Marco téren, még akár egyedül is érezhetjük magunkat. 

Merjünk elveszni benne!

Bizony! Ez Velence talán legnagyobb kulcsa. Nincs más tennivaló, csupán letérni a megszokott, mindenki által használt főutakról. Ahogyan már említettem: Velence pici. Nem kell attól tartanunk, hogy eltévedünk. Minden egyes utca ugyanoda vezet, csak van amelyik üres és van amelyik tele van turistákkal. Legyünk egy picit bátrak és térjünk le egy, vagy két utcával lejjebb. A látvány azonosan csodálatos, csupán nem mindegy a környezet. Dobjuk el a térképünket, minden sarkon ki vannak táblázva a fontosabb csomópontok. Nincs más dolgunk csak háborítatlanul élvezni a környezet adta látványt. Ennek a bizonyítására szeretném megmutatni egy nagyon kedves barátnőm képeit, melyeket 2018. május 6-án készített a Dorsoduro negyedben. 

Képek forrása: I segreti d'Italia- Olaszország titkai 

Száz szónak is egy a vége, merjünk Velencébe menni! Dobjuk el az előítéleteinket, nézzük más szemmel! Csodáljuk, élvezzük, amíg csak van rá lehetőségünk!

Gondolom nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Itália csodálatos színes városokban (is) bővelkedik. Szebbnél szebb képekre bukkan az ember szinte nap mint nap. Sok esetben viszont nem is tudjuk, hogy mit látunk. Ebben a bejegyzésben próbáltam összeszedni Olaszország legszínesebb városait, helyeit. Abban is egyetérthetünk, hogy ezeket sorba tenni szinte lehetetlen lenne. Képtelen lennék kiválasztani a legszebbet, vagy a legszínesebbet. Törekszem az objektivitásra, így a felsorolást Északról kezdem. Figyelem, a nyugalom megzavarására alkalmas képek következnek! 

Burano

Kétségtelen, hogy minden tekinteteben listavezető a Veneto tartományban található két (Burano, Murano) sziget. Nem csupán európai, hanem világszinten is kiemelkedő helyek. A 2426 lakosú Burano nem csupán házairól, hanem a csipkekészítésről is híres. 

Murano

Első ránézésre nagyon hasonlít Buranora, de már Muranoban járunk. Jóval több, közel 4500 lakossal a világ egyik legfontosabb szigete, hiszen itt készül a híres muránói üveg. 

Camogli

Áttérünk Ligúria tartományba. Ebben a régióban található a legtöbb az említett városokból. Legészakibb színfoltunk Camogli. Tipikus tengerparti település. Ezer vitorlás városának is nevezik. 

Portofino

Nem tudom, hogy egyáltalán be kell-e mutatnom. Portofinoban nem csupán a házak, hanem a tenger és a növényzet is olyan káprázatos színben pompáznak, hogy személy szerint percekig kellett néznem, mire egyáltalán felfogtam ezt a szépséget. 

Sestri Levante

A Két tenger városának is nevezett település tökéletes választás egy strandolós nyaralásra (a homokos part miatt). Az elnevezést a két itt található öbölről kapta (baie delle Favole és baia del Silenzio).

Cinque Terre: Moterosso al Mare-Vernazza-Corniglia-Manarola-Riomaggiore

Nem kérdés: Ha színes házak, akkor Cinque Terre. Az "öt föld" Olaszország legkisebb nemzeti parkja. Évek óta küzdenek a nehezen megközelíthető földrajzi elhelyezkedéssel, illetve a hatalmas turista áradattal. Nem is csoda, kevés olyan embert ismerek, aki nem szeretne ide eljutni legalább egyszer életében. 

Portovenere

Sokan azt hiszik. hogy a Cinque Terre része. Valóban nagyon hasonlít rá, de már nem tartozik a parkhoz. Turisztikailag is jobban megközelíthető, picit nagyobb település. A tetején egy csodás várral, melyet megmászva egyedülálló kilátásban lehet részünk. 

Comacchio

Már Emiglia-Romagna tartományban vagyunk. A közel 22300 lakosú város egészen más kategória mint a Ligúr társai. Ha pezsgésre, látnivalókban gazdag színes helyre vágyunk, akkor tökéletes választás lehet. 

Bosa (Szardínia)

A közel 8000 lakosú Bosa Szardínia középső részén helyezkedik el. Eme színes város és az Alghero közti partszakasz rengeteg különleges állatnak (madaraknak) biztosít háborítatlan élőhelyet. 

Procida

Be kell vallanom, az egyik legkedvesebb színvilág számomra. A Nápolyból elérhető pici sziget egyszerűen csodás látványt nyújt. Turisztikailag egyelőre nem annyira felkapott, mint a szomszédos Capri, vagy Ischia szigete, mégis merem feltételezni, hogy nem lesz csalódás egyikhez viszonyítva sem. 

Positano

Hét igen... Positano... Remélem nincs harag, hogy beraktam a felsorolásba, de kétségtelenül megfelel a kritériumoknak. Az Amalfi-part talán legszínesebb pontja. Rengeteg filmet forgattak itt. Nem rossz választás, az biztos. 

Nagyon nehéz összeállítani egy ilyen listát, hiszen nagyon relatív hogy mennyire színes egy város (én még Velencét és Malcesinét is bele tudnám írni), de nyilván a kedves olvasó is tud még mondani ilyen helyeket. Egy biztos, ha erőszakkal kényszerítenének rá, akkor sem tudnék választani ezek közül a csodás helyek közül. Őszintén kívánom, hogy mindenkinek legalább egy ilyet legyen szerencséje meglátogatni az életben!

Bizonyára olvasóim közül is sokat jártak már Milánóban. Abban is teljesen biztos vagyok, hogy közülük mindenki járt már a Galleria Vittorio Emanule II-ben.  Ugye így már ismerős? Hát persze! A Milánó szalonjának is nevezett épület talán a dóm után a második leghíresebb és csak egy pár lépésre van tőle. Láthatjuk a fényűző boltokat, a gyönyörű díszítést, a vendég csalogató kávézókat és éttermeket. Sokan még a bika heréjén is pörögnek, mégis nagyon kevesen tudják hogy valójában hol is vannak.. Összeszedtem egy pár érdekességet, melyek tudatában még kellemesebb élményt fog nyújtani a fényűzés fellegvárának meglátogatása.

Érdekes kezdet

Az 1800-as években több évtizeden keresztül sikertelenül adtak be projekteket a Piazza del Duomo modernizálása kapcsán. Az igazi történet 1859-ben kezdődött, amikor az első olasz városháza lépést tett az ügyben. Érdekes módszert választottak, ugyanis a király Vittorio Emanuele II engedélye után 2 millió lottó szelvényt nyomtak ki darabonként 10 líráért. 

A projekt természetesen nem volt nyereséges, de arra tökéletes volt, hogy felhívja a sajtó figyelmét, illetve ösztönözze a lakosokat, hogy aktívabban vegyenek részt az önkormányzat munkájában. 1860-ban be is jelentették, hogy ötleteket várnak a polgároktól. Figyelembe véve a legkreatívabb és legkülönlegesebb terveket, körvonalazódott egy kereskedelmi célra épített egyenes utcarészlet magas üveg fedéssel. 1861-re letisztázódott, hogy Giuseppe Mengoni építész ötletei alapján fogják kivitelezni a munkát.

Az alapelvek: Egy kereszt alaprajzú passzázs, mely összeköti a város főterét a Piazza del Duomót a Piazza della Scalával. A hosszabbik ága 195 méter, a rövidebbik 105 méter. A központi, nyolcszögletű kupola magassága 50 méter. 1865 és 1877 között teljes pompájában megépült a Galleria. 1867 szeptember 15-én II. Vittorio Emanuel király avatta fel. 

A díszítésről

Ahogyan belépünk az első ami feltűnik, a padlózat. Színes zománc borítja, melynek gyönyörű kidolgozását egy velencei csoportnak köszönhetjük. Az épület közepén a nyolcszögben négy csodálatos Salviati mozaik képviseli felváltva Olaszország és Anglia címerét. A közel 100 bolt elfoglalja az egész földszintet az épület összes oldalán. Minden boltnak hatalmas zárt üvegablakai vannak, melyeken keresztül csodálhatjuk a kirakatokat.  

A két bejárat között és fölött végigfut a márvány lábazat különböző stukkókkal díszítve, melyek egészen az első emeletre is felfutnak. Az egész épületen körbefut az erkély, melyet szintén díszített korlát vesz körül. Nem utolsó sorban 100 olasz város címere is képviselteti magát. A második és a harmadik emelet szinte láthatatlan az alulról szemlélő számára, mert a terasz kitakarja, de ezeken az emeleteken is hasonlóan nagy ablakok és díszített homlokzat található, mint az alsó szinteken. A kupola teremtette nyolcszögben megtalálható négy híres olasz festő műve. Casnedi, Pagliano, Giuliano és Pietrasanta allegorikus freskói a világ négy tájára utalnak. 

A két oldalsó bejárat felett  szintén eme festők műveit láthatjuk arany alapra festve. Ugyan kevésbé kidolgozva, de ezúttal a tudományt, az ipart, művészetet és a mezőgazdaságot személyesítik meg.A nyolcszögben belül illetve a bejáratok között 24 életnagyságú szoborra lehetünk figyelmesek. Ezeket milánói művészek készítették, némelyikük később igen híres lett. 

A bika

A nyolcszögben megtalálhatjuk a bika mozaikot. Mint látszik, nagy divat a heréjén pörögni. Sokan csak egy turista csalogatásnak tartják, való igaz, hogy sorba kell állni, hogy pörögjünk egyet. Az igazi történet szerint a bika Torino város jelképe. Az évek során egyfajta gúnyt és sértést kezdett el képviselni a szemben álló városok ellen. Itt csupán annyit említenek, hogy szerencsét hoz csukott szemmel egyszer megperdülni eme nemes testrészen. A turista csalogató verzió szerint jobb sarokkal háromszor kell fordulni az óra járásával ellentétes irányba. Én biztosra mentem, az utóbbit választottam csukott szemmel. Ha csak annyi szerencsét hoz, hogy visszatérhetek erre a csodás helyre, akkor már megérte.    

Bizonyára a legtöbb kutyatartó számára örökös dilemma, hogy nyaralás alatt mit kezdjenek a négylábú családtaggal. Mi sem vagyunk ezzel másképp, két nagy testű kutyus tulajdonosai vagyunk, akik természetesen csak a gazdik mellett érzik jól magukat. Pontosan ezért már többször is úgy döntöttünk, hogy magunkkal visszük őket. Kedves olvasók, mindenki nyugodjon meg! Olaszország nekik is felejthetetlen élményeket nyújt. 

Autóval

A legtöbb kutyatartó az autós utazást preferálja. Véleményem szerint ez a legkényelmesebb, szerencsés esetben a kutya is élvezi az autókázást. Olaszország természetesen erre is fel van készülve. 2003 óta az Autogrill hálózat 13 úgynevezett Fido Parkot hozott létre. Ezek az épületen kívül esnek, folyóvízzel és árnyékos pavilonnal vannak felszerelve. A nagyobb zöld területtel rendelkező parkokban a lábak nyújtására alkalmas eszközök és szükség esetén felügyelő személyzet is található, hogy a gazdi nyugodtan fel tudjon frissülni. Íme a Fido Parkok térképen is (még pontosabb paramétereket az Autogrill oldalán találhatunk) . Természetesen nem kell elkeseredni, ha nem találunk ilyet. Szinte minden pihenőnél van zöld rész, ahol elintézhetjük a "dolgokat".  

Autós kutyaszállításra vonatkozó szabályok

Ezt is érdemes betartanunk, bár személy szerint soha nem kaptunk ellenőrzést, de ha valamit nem találnak rendben, 50-275 Eurós büntetést is kaphatunk. A 169-es cikket követve több lehetőségünk is van szabályosan utaztatni a négylábúakat.  Egy állat esetében ha kistestűről beszélünk a hátsó ülésen és a csomagtartóban szállítható. Közép- és nagytestű kedvenceinket már biztonsági övvel felszerelve kell szállítanunk. Természetesen minden esetben úgy, hogy a kilátást és a vezetőt ne zavarják. Több kutya is szállítható, ebben az esetben ketrecre lesz szükség, amiben el vannak szeparálva. Ezt leginkább a csomagtartóba érdemes rakni, és ajánlott a műanyag, hogy kedvenceink ne sérüljenek meg. A hátsó ülésen is szállíthatók, de biztonsági övvel és a vezetőtől leválasztó eszközzel (lehet háló is). 

Ezen kívül természetesen biztosítanunk kell nekik a vizet, levegőztetést, legyenek kikészítve a papírok és  utazás előtt már ne adjunk nekik enni. Lehetőség szerint pár óránként álljunk meg kinyújtani a lábaikat (főleg ha ketrecben vannak). 

Vonaton

Mielőtt elindulunk érdemes a kiválasztott útvonalon informálódni, mert lehetnek kis különbségek a vasutak szabályozásaiban. Általánosságban elmondható, hogy a kistestű kutyusoknak nem kell külön jegyet váltani, és 70x30x50 centit nem meghaladó hordozóban szállíthatjuk akár a lábunknál is. Közepes és nagy kutyáknak már jegyet kell venni. Pórázon kell tartani és a nagyoknak legyen szájkosaruk is. Minden esetben legyenek a gazdi mellett.  

Szállás

Már a legtöbb szálláskereső oldalon be lehet állítani a házi kedvenc opciót. Ha valaki tud olaszul, érdemesebb a kinti oldalakon keresgélni, mert több szűrő beállítható. Azonban fontos hogy ha kinézünk valamit és nagy testű kutyánk van, vagy többen vannak, akkor érdemes rákérdezni már a foglalásnál.  Sok esetben visszautasítják őket. Illetve ránk sózhatnak egy végső takarítás számlát, amivel szintén jobb előre kalkulálni. 

Ha apartmant választunk, érdemes vinni magunkkal egy kis kézi porszívót és a szöszhengereket. Próbáljunk ügyelni arra, hogy hasonló körülményeket alakítsunk ki a kutyusnak, mint otthon, hogy jobban érezze magát az idegen helyen. 

Kutyastrandok

Olaszországban a szabad strandokon is megengedett a kutyák bevitele, ide inkább reggel és este vigyük őket, hogy ne zavarjanak másokat. Vannak kifejezetten kutyastrandok, ahol speciális körülményeket biztosítanak nekik. 

Na ilyet azért nem, DE biztonságban úszhatnak, szabadon játszhatnak, edények és zuhanyok vannak kihelyezve számukra. Nem utolsó sorban állatorvosi szolgálat is van. 

A négylábúak esetében különösen ügyeljünk a tengeri fürdés utáni zuhanyzásra, a bőrproblémák elkerülése végett.

Olaszországban több mint 300 kutyastrand található. Ezeket IDE kattintva meglehet tekinteni. Külön rá lehet keresni az összes régióra. Ha nem lennék megelégedve a természet adta lehetőségekkel, ebben a csodás országban számos medencébe beengedik a kutyusokat. Ilyen lehetőséget választhatunk Firenzében, Rómában, Milánóban, Parmaban, Torinoban és Livornóban is. 

Természetesen ha inkább aktív nyaralós helyre vágyunk (nem úgy mint a kutyusok a képen) , a kedvencünket akkor is vihetjük. Például Lombardia tökéletes választás kirándulásokhoz, sportokhoz. Ha a hegyekbe készülünk, a felvonók többségébe bemehetnek a négylábúak, természetesen pórázzal és szájkosárral.  A legtöbb helyen felügyelő személyzetet is lehet fogadni a kutyusok mellé. Joggal kérdezi az ember, hogy akkor minek vigyem, de a lényeg hogy erre is van lehetőség. És ahogy Olaszországban lenni, szokott, szinte minden megoldható, nagyon rugalmasak. Ne féljünk kedvenceinket bevezetni ebbe a csodálatos kalandba!

Végezetül fogadjátok szeretettel EZT a csodás videót Toszkána és a kutyás kirándulás szépségeiről. 

A minap érkeztünk haza egy kis téli kiruccanásról. A cél Sappada volt, mely első körben a közelsége és a hó mennyisége miatt lett szimpatikus. Aztán amikor az ember elé tárul ez a látvány, akkor hirtelen olyan érzése akad, hogy az évszakhoz igazodva a lehető legjobb helyen van. És valóban, ez a hely kielégít minden igényt, legyen szó téli sportokról, kirándulásról, családi programokról, gasztronómiáról. Sappada mind a négy évszakban tökéletes választás az aktív pihenők számára.  Ahogyan a térképen is látszik, valóban nagyon közel van Ausztriához. Aki Olaszországba vágyik annak pár napos kikapcsolódáshoz is megfelelő, hiszen mintegy 6-7 óra alatt kint van az ember kocsival. 

Mielőtt rátérnék a látnivalókra, mindenképp meg kell említenem a helyi építészeti érdekességeket. Ahogy belépünk a faluba, feltűnik a házak sokszínűsége. Mintha nem is lenne két egyforma homlokzat. Valószínűleg nincs is. A különleges díszítéseknek és a színes zsalugátereknek köszönhetően minden házat gondosan meg lehet különböztetni egymástól. Az itteni építészetet a skandináv tendenciák inspirálják. A rusztikus stílus és a teljesen faházak együttesen alkotják a hely építészeti örökségét. Homlokzattól függetlenül az összes ilyen házikó úgynevezett blockbau technikával készül. Vizszintesen egymásra helyezik a gerendákat és a sarokban egymásba ágyazzák. Közöttük sétálva egészen különleges érzése akad az embernek. 

Sappada télen

Ahogyan már említettem rengeteg téli sporthoz tökéletes itt a terep. Az időjárás lehetővé teszi, hogy december elejétől egészen április elejéig havat találjunk. Sappada összesen 14 sípályával rendelkezik, ebből 8 pályán kiépített (beülős) felvonó van. A Piave folyó mellett 20 kilométer hosszan kiépített sífutó pálya található, melyre 6 Eurós napijeggyel fel is mehet bárki. Megható látvány volt számomra, amikor kisiskolás gyermekek lepték el a pályát az egyik délelőtt. Itt ugyanis a testnevelés óra sífutásból áll amíg tart a szezon.   Csak ebben a városban több mint 50 síoktató várja a tanulni vágyókat (köztük magyar is van) szinte minden nagyobb pálya mellett van rá lehetőség. Van tökéletes terep alpesi síre is, kipróbálhatjuk a "winter nordic walkingot" is.  Ha még több adrenalinra vágynánk, akkor egy vezetővel van lehetőség motorosszán túrázni is. Gyakorolhatnak a síalpinisták is, akikhez szakképzett irányítót is adnak. Ha még mindig nem lenne elég, akkor kipróbálhatjuk a jeges hegymászást is.Nem is Olaszországról lenne szó, ha nem gondolnának a gyerekekre. Őket nem más, mint  Nevelandia várja szeretettel. Ez a havas játszótér 70.000 négyzetméteren terül el, és a család minden tagja talál benne testhezálló programot. A gyermekeket animátorok várják, akik mindenben a segítségükre vannak. A felfújható parkban már a legkisebbek is jól érzik magukat. A nagyobbaknak van lehetőség motorosszánozni, quadozni, vonatozni, szánkózni, korcsolyázni, bobozni, gumival lecsúszni.A felnőtteknek sem kell elkeseredniük, számukra is van program bőven, de ha csak pihenni szeretnének, természetesen a csodálatos hütte (melynek teraszáról a gyerekeket is szemmel tarthatják) kiszolgálja őket. 

Sappada nyáron

A város elhelyezkedése tökéletes alkalmat nyújt a nagy sétákhoz. 2-3 kilométeres útvonalakat ajánlanak a helyiek, mely során a különböző szegleteit járhatjuk be Sappadának. Több réti területet kihasználhatunk szabadtéri piknikezéssel. A sporthorgászat is az itteni programok közé tartozik. A Laghetto június 30-tól szeptember 2-ig várja a horgászni vágyókat 12 Euró ellenében. Természetesen a pályák megfelelő terepek a biciklisták és a nordic walkingosok számára, valamint a lovaglásnak is tökéletes a környezet. Sappada ezen kívül rendelkezik golf és tenisz pályával is. A szép kilátás érdekében érdemes nyáron is kipróbálni a felvonót, mely 2000 méteres magasságba felvisz minket és a teljes városra lelátás nyílik. Aki a melegben is adrenalinra vágyik, annak van lehetősége a kalandparkot választani. Természetesen ebben az évszakban is gondolnak a gyerekekre. A Sindile Bindile nyári központban szintén animátorok várják a 4 és 11 év közöttieket és egész napos szabadtéri programmal szórakoztatják őket. 

Végezetül pár szó a gasztronómiáról

Nem, itt sem sikerül rosszat ennünk. Szinte minden sarkon találhatunk olyan boltot, ahol a helyben megtermelt cikkeket árulják. Nagyon gusztán csomagolt különlegességek, melyeknek nehéz ellenállni. Az éttermekben is többnyire helyi ízekkel kínálnak, de természetesen a tipikus olasz fogásokat is választhatjuk szinte bárhol. Egyiket sem fogjuk megbánni. 

Római látogatásunk során feltűnt a Tevere partján egy sziget. Bizonyára nagyon sokan látták már, viszont velem egyetemben kevesen jöttek rá, hogy mire szolgálnak ezek a különös stílusú épületek rajta. 

A Fatebenefratelli kórház 

Nem csupán a különleges  elhelyezkedése miatt érdekes, hanem a története és működése is megér egy pár sort.

Már az ezres években is nagy igény mutatkozott a gyengélkedő szegény emberek ellátására. Akkoriban ezt a feladatot a Bencés nővérek vállalták magukra. Az évek során sem csökkent az ellátásra szorulók száma. Ennek következtében a menedékházból szépen lassan kialakult a modern kórházak elődje. Akkoriban egész egyszerűen csak "egészséggyárnak" hívták a hasonló helyeket. Immáron szakképzett orvosok, sebészek és ápolók közreműködésével.

A Fatebenefratelli tekintetében az első név, akit ki lehet emelni, a portugál származású Juan Ciudad, akit később Giovanni di Dio (Szent János) néven avattak szentté. Ő nem más, mint a Fatebenefratelli rend megalapozója. Élete (melyet a gyógyításra áldozott) és a betegekhez való való hozzáállása, minden időben példa értékű és követendő a gyülekezet számára. Az 1580-as évek környékén a gyülekezet két tagja a szigeten kezdte el munkásságát, a humanitárius elvek szemléletében, mely később eme rend fő jellemzője lett. A kezdeti lépések után további 15 tag telepedett le a Tiberisen. Ők az akkori korhoz képest forradalmi innovációkat vezetek be annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudják a betegeket gyógyítani. A 17. század a nagy járványok időszaka volt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kórház elszigetelt pozíciója tökéletes menedéket nyújtott a beteg menekülteknek. A testvérek később specializálódtak a járványok kezelésére. A század végére a kórház megerősödik és túléli a francia dominancia időszakát is a testvérek hatalmas tiszteletének köszönhetően. 1832-ben újabb csapás sújtja Rómát, mely nem más, minta kolera. A szakszerű ellátás következtében a fertőzöttek fele túléli a betegséget. Ekkor az Egészségügyi Bizottság is elismeri a Fatebenefratelli munkáját.Ennek ellenére 1878-ban az állam elkezdi kivonni a kórházakat a vallásos rendek irányítása alól. Így a felépített struktúrát elveszíti a gyülekezet. Ekkor hanyatlásnak indul a kórház élete, és a rendet cselekvésre készteti. Igyekezetük nem hiába való, 1892-ben újra a Fatebenefratelli uralja a szigetet, visszaállítva a régi rendszert. A fejlődésnek már semmi nem állhatott útjába. Folyamatosan modernizálták a komplexumot. Bővítették a műtőket, a járóbeteg ellátást, a laboratóriumot valamint újszülött osztályt is létrehoztak. 1922-ben további bővítések keretén belül szemészetet és radioszkópiát létesítettek elsőként Rómában. A kórház magas felszereltségi szinttel mai is tárt karokkal várja a gyógyulni vágyókat.

A napokban elgondolkoztam azon, ha most útnak indulnék, hol is kezdeném. Merre lehet jó még az idő? Merre lehet elérhető áron kijutni? Merre lehet egyszerűen kirepülni? Merre találok olyan helyeket, ahol mindig van felfedezni való? Elkezdtem kutatni a a repülőjegyeket, időjárás jelentéseket, térképeket és a választás kézenfekvő volt. Irány Puglia! Olaszország ezen tartománya a szívem egyik csücske, hiszen itt dolgoztam végig egy szezont. A teljes nyári ott tartózkodás ellenére azt mondom, hogy mindig tartogat újdonságokat és bármikor visszamennék, hogy sorra felfedezzem a mediterrán gyöngyszemeket. A következő írással erre buzdítom a kedves olvasókat is.

 Az elképzelés:

Budapest-Bari közvetlen fapados járattal ki tudunk repülni. Még novemberben is erre a célra a hétfő, szerda, péntek és vasárnap napokat választhatjuk. Mivel egészen sok választási lehetőség van, így viszonylag rugalmasan alakíthatjuk a programot, az ott töltött napokat. Nem csak az időtartamot, az árakat is jól össze lehet hozni. Könnyen találhatunk olyan kombinációt ami kijön oda-vissza akár 20.000 Forint alatt/ fő. El sem tudjuk képzelni, hogy mennyi gyönyörű hely várja, hogy meglátogassuk. Erre a 20 fok körüli őszi hőmérséklet tökéletesen lehetőséget ad. A jó idő ellenére a szezon ilyenkor már véget ér, de legalább nem hemzsegnek a turisták és a régiót teljes nyugalmában csodálhatjuk. Természetesen a nagyobb városok mint Bari és Lecce is megadják a déli életérzést, én mégis a kisebb gyöngyszemekre hívnám fel az olvasóim figyelmét. Andiamo!

 Polignano a MareAbszolút hamisítatlan sziklára épült pugliai fehér város a csodás tengerrel. Túl sok látnivalója nincsen az egykori városkapun és a Governatore, Feudatori és Orologio palotákon kívül. Azt gondolom, hogy ilyen környezeti adottságok mellett nincs is szükség rá. Ellenben ha valaki csillapíthatatlan vágyat érez meglátogatni a híres barlang éttermet, azt bátran megteheti, ugyanis igen, itt található.

AlberobelloElég csak erre a képre ránézni. A különlegessége és a látnivalója az maga a város házai. Ezek nem mások, mint a trullók. Jellegzetes süveges tetővel rendelkező négyszögletes vagy hengeres alaprajzú épületek. Kizárólag kőből épültek. Alberobello ezen kő sátorkunyhóinak köszönheti a Világörökség Bizottság elismerését. Bizonyos épületek már a 16. században felépültek. Minden háznak csak egyetlen szobája van, ha több szobásat szeretnének, több trullot nyitnak össze. Az ember picit úgy érzi, mintha egy másik világba csöppent volna. Aki arra jár, feltétlenül nézze meg! Egyedülálló élményben lesz része.

MateraIsmét az UNESCO Világörökség részével van dolgunk. Nem is csoda, 2019-ben Európa kulturális fővárosa lesz. Materaról a legfontosabb tudnivaló, hogy a központját barlanglakásokból álló negyedek alkotják. Bizonyos barlanglabirintusokat már az őskorban is laktak. Mai szemmel is megdöbbentő mennyiségű épületet alakítottak ki. 6 barlangtemplomot, 20 épített templomot és 3012 lakást. Ezek közül volt amelyiket egészen 1950-ig használták áram és víz nélkül. Különleges élmény megnézni, hogy Olaszország legnagyobb nyomornegyede mivé nőtte ki magát mára.

OtrantoAz egyik kedvenc helyem ebben a régióban. Nincs különös ismertetőjele, egyszerűen csak gyönyörű. Hangulatos utcái könnyen bejárhatóak és a legtöbb pontjáról csodálhatjuk a tengert. Méretéhez képest egészen sok látnivalója van. Castello Aragonese (városi erődítmény), Katedrális, San Pietro templom (csodás bizánci freskókkal), Torre Pinta katakombák. Egy egész napot is el lehet tölteni ennek a picike helynek a felfedezésével.

GallipoliEgy különleges fekvésű város amit csak így emlegetnek: A csoda Olaszország végében. 2015-től a Földközi-tenger történelmi városainak "elnöke". Rengeteg látnivalója van, számos templom, erődítmény, kastély és egyéb katonai épületek várják a látogatókat. Ezek megtekintése után (vagy helyett) érdemes egy sétát tenni a parton is. Ha ősszel már nem is tudunk megmártózni,  a Jón-tenger csodálatos színvilágú vizét akkor is érdemes megcsodálni.

A képek alapján joggal mondhatja a kedves olvasó, hogy de hát itt minden város ugyanúgy néz ki. Vakító fehér falak a tipikus zöld színű tengerrel. Higgyék el, ha csak a felsorolt helyeket végig járják, garantáltan különbséget fognak tenni köztük, sőt bármelyik pugliai városba betérve maradandó látványban lesz részük, melyet nem fognak keverni semmivel a világon. Arról nem is beszélve, hogy örökre beírják magukat az ember emlékezetébe.

Azt eddig is tudtuk, hogy rengeteg élvezeti cikket köszönhetünk Velencének. Azt viszont kevesen hinnék, hogy a kávé és a kávé fogyasztás hagyománya is gyakorlatilag onnan ered. Velence az a város, ahol először fedezhették fel a kávé különös aromáját a késői 17. században. Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy Konstantinápoly nagykövete Gianfrancesco Morosini volt az első aki a kávét egyáltalán megemlítette, majd bemutatta a Serenissima szenátusának 1585-ben. Az első zsák kávét már a velencei kereskedőknek köszönhetjük. Tengerre szálltak, majd a Távol-Keletet és a várost összekötő útvonalon beszállították a babokat.1600-as évekből származó iratokból kiderült, hogy a kávé akkoriban nagyon drága volt. Inkább értékes gyógyszernek számított. A század végére rendkívül népszerű és keresett cikk lett ezért a szenátus kiadott egy rendeletet, miszerint egyre nagyobb mennyiségű kávét kellett importálni Velence városába.Elterjedése és népszerűsége magával vonzotta az első kávéházak megjelenését is a San Marco téren. A jelenség megállíthatatlan lesz. További több tucat kávézó nyílik ezután.

Caffe del Doge

A kávé történelmének egyik alappillére Ermenegildo Rizzardini. A kávé imádó uraság pörkölőt nyitott a Rialtó-híd lábánál. A helyiek körében egyre híresebb lett az üzem, rengeteg kávézó és bolt is felkeresi hogy az általa készített különleges aromájú kávéhoz jussanak.  50 éves működése után Sir Rizzardini átadja az üzemet Bernardo Della Meanak 1995-ben. Bernardo ekkor úgy dönt, hogy a megörökölt birodalmat Caffè del Doge-nak (Dózse kávéja) nevezi el. A lelkes személyzetnek köszönhetően mindössze pár év alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül a társaság. 2001-re a termelési igényekhez igazodván a pörkölőüzemet áthelyezték Padova ipari területére. Itt különleges pörkölési rendszerrel működnek, mely a klasszikus (Classico Veneziano) módszerrel konzerválja a kávészemeket. Ma az egykori pörkölő üzem helyén (Calle dei Cinque) a Caffè del Doge kávézó található, ahol a kávé szerelmesei a világ minden tájáról megcsodálhatják az általuk készített termékeket. A Caffè del Doge kávézó kultusz hely, meleg és kifinomult légkört kínál, ahol több mint 14 különböző kávét találhatunk a klasszikus keverékek közül, mint például a Doge Rosso 100% Arabica. Ezen kívül számos szezonális különlegességgel is szolgálnak, melyeket érdemes kipróbálni. Kedves olvasók! Ha valaki Velencében jár és egy igazi olasz kávéra vágyik, ne hagyja ki azt a helyet, amit bátran nevezhetünk az európai kávé origójának. Irány a Caffe del Doge! Egészségünkre!

Amennyiben még több velencei érdekességre vágytok, látogassatok el a www.caffefrizzo.com oldalra.  Ha pedig a rengeteg Olaszországról szóló könyv mellé szeretnétek isteni olasz kávét is inni, akkor személyesen is nézzetek be hozzájuk!

Előre leszögezném, hogy NEM kötelezem el magam egyik gyógymód mellett sem és az olvasókat sem erre buzdítom. Ez a bejegyzés csupán egy érdekesség egy olyan kezdetről, melynek a kiinduló pontja a mai napig megtekinthető. Amikor Francesco Münstermann megnyitotta homeopátiás gyógyszertárát Firenzében, ő volt az első, aki egész Toszkánában alternatív gyógymódot ajánlott a betegeknek. Az első és egyben leghíresebb terméke a tiszta árnika alapú kenőcs volt, melyet azóta is előszeretettel használunk. Münstermann nem csupán a krémekkel, hanem más növény alapú termékekkel is berobbant a piacra. A nagy siker hozamaként 1908-ban üzletét átköltöztette egy különleges fa kirakatú helyiségbe a Piazza Goldonira (azóta is ott található). 

Annak ellenére, hogy az 1966-os árvíz során az épület nagyon sok sérülést szenvedett, a belső bútorzatot sikerült teljes mértékben konzerválni. 

Münstermann mindig ügyelt arra, hogy minden kliensének testre szabott gyógymódot kínáljon. Ezt kiterjesztette a kozmetikai termékeire is. Minden receptet egy könyvbe jegyzetelt és amikor a páciensnek szüksége volt rá, ez alapján ki tudta kevertetni.

A ma arra látogatókat esztétikusan elragadja a gyönyörűen kidolgozott fa berendezés. A látottakon kívül különleges a tudat, hogy a mai napig azokat a termékeket vásárolhatjuk meg, melyet a 18 században ugyanitt lehetett beszerezni. Manapság az egyik legkeresettebb  termékük a mézes mandula krémjük, mely azóta is az eredeti Münstermann recept szerint készül. 

Lehet hogy "kissé" elfogult vagyok, de melyik hölgy ne álmodna arról, hogy megkérik a kezét... A legtöbbünk biztosan eljátszott már a gondolattal. Pontosan megvan a fejében az álom helyszín, az idő és persze azt is végig gondolták már, hogy mit mond a nagy Ő. A minap a kezemben forgattam egy velencei érdekességekről szóló könyvet,  (feltételezem, hogy a bejegyzés megjelenése után ez puszta véletlenségből el fog keveredni :-) ) amiben oldalakon keresztül taglalja a szerző a velencei eljegyzés lehetőségét. Igen , betalált. Lánykérés a világ talán legromantikusabb (és számomra legkedvesebb) városában? Naná. Álmodozzunk egy picit!

Természetesen számos lehetőség adódik a felejthetetlen élmények átélésére már csak a város adottságainak köszönhetően is. Nem Velencéről beszélnénk, ha nem lennének már erre szakosodott cégek, ügynökségek, akik leveszik a terhet a leendő vőlegény válláról. Mind közül a legkülönlegesebbnek mégis a Caffe Floriant találtam. Mint Velence rajongó pontosan tudom, hogy mekkora dolog elfogyasztani egy Latte macchiatot ebben az ikonikus kávézóban, de hogy konkrét lánykérés csomagjaik vannak, azt nem gondoltam volna. 

Lássuk a lehetőségeket!

A kávézó kész csomagokat ajánl a nagy eseményre.A klasszikus lánykérés: Szív alakú tortával, két pohár Florian Proseccoval, személyre szabott csokorral, romantikusan terített asztallal és a Florian zenekarral (melynek hallgatásáért egyébként külön kell fizetni). 250 Euróért vehetik le a lábukról szívük hölgyét. 

Deluxe lánykérés: A csokron, a terítéken és a zenekaron kívül választhatunk a menü vagy a szerelmesek délutáni tea kóstolása között (utóbbihoz pezsgő is jár). 400 Euróért. 

Luxury lánykérés: Ebben az esetben lehetőség van egy egész termet kibérelni a jeles eseményhez. Személyre szabott felszolgálással és kínálattal. Árajánlatot küldenek az előzetes megbeszélés alapján. Gondolhatjuk... Határ a csillagos ég. 

Egyben biztos vagyok, akármelyik csomagot választjuk, egy életre szóló élmény lesz.

Természetesen ha annyira megtetszene a velencei romantika, lehetőség van az esküvő teljes lebonyolítására is. Ügynökségek hada várja a házasodni vágyókat. "Csak" fixáljuk le a költség keretet a többit bízzuk a profikra. Mindenre, igen MINDENRE van kivitelező. Egy filmben láttam, hogy még dózsénak is beöltöztetik a vőlegényt ha éppen arra van igény.Mielőtt visszatérek a földre azért átgondolom, hogy kirepülni kettesben és összeházasodni a Canal Grande egyik gondolájában, vagy fizetni egy rokonokkal teli lagzit.... Na mindegy, visszatérek a földre.